Az öröklési illetékről

Az öröklési illetékkel kapcsolatos előírásokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

Ahhoz, hogy a szabályokat megértsük, ismernünk kell, hogy mi is az alapja az illetéknek, mi után számolják azt ki. Az illetéket az örökölt vagyon úgynevezett tiszta értéke alapján határozza meg az Adóhivatal. Az örökölt vagyon tiszta értékét nem más, mint a hagyatékot terhelő tartozásokkal csökkentett forgalmi érték.

Vagyis, ha például az örökölt ingatlant jelzáloghitel terheli, melyet vissza kell fizetni, akkor a még fennálló hitel összege a forgalmi értékből levonásra kerül, és az után senkinek sem kell illetéket fizetnie.
Korábban is így volt, és ez most sem változott, hogy az örökös és az örökhagyó rokoni kapcsolata határozza meg a fizetendő illeték mértékét. Ezen túl fontos az is, hogy mi van az örökségben pl. ingatlan, ingóság (minden más ami nem ingatlan pl. gépjármű), hiszen ez alapján is eltérhet, hogy mennyit kell fizetni.

Ki mentesül a fizetési kötelezettség alól az új szabályok alapján?

A legújabb változás az, hogy az örökhagyó egyenes ági rokona semmilyen illetéket nem kell, hogy fizessen. Mit jelent ez? Ki az egyenes ági rokon?
Egyenes ági rokonság alatt a leszármazókat, illetve felmenőket értjük, vagyis a gyermek, unoka, dédunoka, szülő, nagyszülő, dédszülő. A kedvező szabály az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is vonatkozik.

A fenti mentességet élvező rokoni kapcsolatokon kívül továbbra is megmaradt, hogy a további rokoni kapcsolat szerint 3 csoport létezik, és a csoportokon belül eltérő szabályok élnek.

Az I. csoportba

a közeli hozzátartozók közül a házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelőszülő tartozik kell a legkevesebb illetéket fizetni.

A II. csoportba ma már csak az örökhagyó testvére tartozik.

Nekik többet kell fizetniük, mint az I. csoportba tartozó rokonoknak.

A III. csoportba már mindenki más beletartozik. Százalékosan ők fizetik a legtöbbet.

Az új szabályok mellett megmaradt egy régebbi, 2009 elejétől meglévő kedvezmény is, mely szerint az I. csoportba tartozó örökösök 20 millió forintig illetékmentesen örökölnek. Abban az esetben azonban, ha az ő örökségük több mint 20 millió forint, akkor sem kell a teljes örökség után megfizetniük a kötelező illetéket, csak a 20 milliós határ feletti összeg után kell befizetniük azt.

 

Amennyiben a pontos mértékeket is szeretné valaki megismerni, azt az illeték törvényben, vagy az APEH internetes oldalán is megtalálhatja, fontos azonban, hogy minden esetben a hatályos szöveget keresse, mert a kulcsok igen gyakran változnak, 2010. augusztus 25-én vagyis jelenleg az alábbiak:

 

a) Öröklés esetén:

 

 

 

 

 

Lf. 2010.08.25.