|
A közös ingatlan tulajdon Elég gyakori, hogy egy-egy ingatlannak több tulajdonosa is van. Sok esetben ez a tulajdonosok akaratából jön létre, azonban vannak olyan esetek is, amikor a kényszer szüli ezt a helyzetet. Gondoljunk itt a több gyermek általi öröklés esetére, vagy akár arra, hogy egy-egy pár a közös élet reményében közösen vásárol meg egy ingatlant. Sok esetben ez persze semmiféle problémát nem okoz, azonban vannak esetek, amikor szükséges a közös tulajdon megosztása, vagy megszűntetése. Hogyan tudunk hát megszabadulni a közös ingatlantól?
A közös tulajdon megszĂĽntetĂ©sĂ©re vonatkozĂł szabályokat törvĂ©ny rögzĂti. Több mĂłdja is van, hogy a közösködĂ©snek vĂ©get vessĂĽnk. A legegyszerűbb, ha a tulajdonostársak egymás közötti szerzĹ‘dĂ©ssel tudják rendezni a kialakult helyzetet. Ez is többfĂ©lekĂ©ppen törtĂ©nhet, hiszen lehet, hogy az egyikĂĽk meg tudja vásárolni a másik tulajdonrĂ©szĂ©t. Ha az ingatlan alkalmas rá, akár termĂ©szetben is meg lehet osztani.
TermĂ©szetben megoszthatĂł-tĂ©nylege földhivatali megosztás nĂ©lkĂĽl – az ingatlan un. használati szerzĹ‘dĂ©ssel, illetve ehhez tartozĂłan a földterĂĽletre vonatkozĂłan erre vonatkozĂł vázrajz kĂ©szĂtĂ©sĂ©vel.
A „Földhivatali” megosztásoz (lĂ©t kĂĽlön tulajdoni lap, fĂĽggetlen ingatlan lĂ©trehozása) azonban az is szĂĽksĂ©ges, hogy az ingatlan alkalmas legyen arra, hogy az elĹ‘Ărásoknak megfelelĹ‘ kĂ©t kĂĽlön ingatlant lehessen belĹ‘le lĂ©trehozni. Az is járhatĂł Ăşt, ha a tulajdonostársak közösen Ă©rtĂ©kesĂtik az ingatlant Ă©s a vĂ©telárat osztják szĂ©t egymás közt. Mit lehet tenni, ha nem tudunk megegyezni?
Ekkor már bizony egy hosszabb Ă©s költsĂ©gesebb megoldás következhet. Ez a bĂrĂłsági eljárás, hiszen bármelyik tulajdonos fordulhat a bĂrĂłsághoz Ă©s kĂ©rheti, hogy a közös tulajdont szĂĽntessĂ©k meg. Ilyen esetben minden tulajdonostársnak rĂ©szt kell vennie a perben, itt mindenki Ă©rintett, peres fĂ©l lesz.
A bĂrĂłság szakĂ©rtĹ‘k segĂtsĂ©gĂ©vel fogja megvizsgálni, hogy az ingatlan alkalmas-e a termĂ©szetbeni megosztásra. Amennyiben igen, abban az esetben valĂłszĂnű, hogy ilyen mĂłdon fogja megszĂĽntetni a közös ingatlan tulajdont. A megoszthatĂłság azonban itt is feltĂ©tel, Ăgy tehát sok ingatlan esetĂ©ben ez bĂrĂłság elĹ‘tti eljárásban sem lesz járhatĂł Ăşt, hiszen egy 1 szobás lakás biztosan nem felelne meg a szĂĽksĂ©ges követelmĂ©nyeknek. Vannak esetek, amikor a bĂrĂłság az ingatlant az egyik fĂ©l tulajdonába adja, termĂ©szetesen akkor, ha az megfelelĹ‘ ellenĂ©rtĂ©ket tud ezĂ©rt fizetni a többieknek. A döntĂ©s során minden esetben figyelnek arra, hogy a többi tulajdonostársat hátrány ne Ă©rje. Ezt az esetet magához váltásnak hĂvjuk. A bĂrĂłság ilyen esetekben a fĂ©l teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t is vizsgálja, vagyis azt, hogy a többieket kifizetĹ‘ fĂ©l valĂłban ki tudja-e fizetni a többieknek járĂł összeget. Olyan is elĹ‘fordul, amikor a megosztás máskĂ©ppen nem megoldhatĂł, hogy az ingatlant Ă©rtĂ©kesĂtik Ă©s a vĂ©telárat osztják szĂ©t. Ha az Ă©rtĂ©kesĂtĂ©st a bĂrĂłság rendeli el, akkor ez árverĂ©ssel törtĂ©nik. Van mĂ©g egy lehetĹ‘sĂ©g a közös ingatlan tulajdon megszĂĽntetĂ©sĂ©re, ha az ingatlan alkalmas erre. A felek ugyanis dönthetnek Ăşgy, hogy társasházzá alakĂtják. Ekkor az egyes lakások kĂĽlön tulajdonba kerĂĽlnek, Ăgy tehát jogilag rendezhetĹ‘ a helyzet.
A legoptimálisabb azonban mindig az, ha a felek, akár ĂĽgyvĂ©d segĂtsĂ©gĂ©vel, de maguk prĂłbálják meg rendezni a közös ingatlan tulajdon megszĂĽntetĂ©sĂ©t.
|